Az ESG (Environmental Social Governance) jegyében már ma is, akár magyar cégeknél is találkozhatunk fenntarthatósági jelentésekkel, vagy az ESG adatok egyéb módon történő nyilvánosságra hozatalával. Ideális esetben pedig már a stratégiai döntések meghozatalában is szerepet játszanak a fenntarthatósági szempontok.
Az ESG szabályrendszere
Az ESG szabályok nem egy jogforrásban találhatók meg, nincs tehát ESG-törvény, vagy ESG rendelet. Több EU-s és hazai jogforrás adja ki az ESG szabályok együttesét, amelyek hatálybalépése ráadásul eltérő időpontokban történik.
Az ESG szabályrendszer egyik első elemének tekinthető az EU NFRD irányelve, amely az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára írja elő, hogy bizonyos (nem pénzügyi) információkat is közzé tegyenek. A 2014 őszén hatályba lépett irányelvet a számviteli törvény ültetette át a magyar jogba és az ESG szempontokat az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató (és további kritériumokat teljesítő) vállalkozásoknak a nem pénzügyi kimutatásukban kell szerepeltetni.
Az NFRD irányelvet számos más jogforrás követte, illetve fogja követni, amelyek közül az SRD II irányelvet kell kiemelni, amely irányelvet a nemzeti jogalkotóknak 2019. június 10-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. Ezen irányelv a hatékony és fenntartható részvényesi szerepvállalást kívánja elősegíteni többek között azzal, hogy a részvényeseknek beleszólást biztosít a vállalkozás javadalmazási politikájának meghatározásába, azaz a management juttatásának kialakításába. Ez is azt a célt szolgálja, hogy az ESG szempontok felülírhassák akár a vállalkozás, akár az igazgatóság rövid távú érdekeit. Az SRD II. rendeletet a 2019. évi LXVII. törvény ültette át a magyar jogba, amely jogszabály alapján az Nyrt.-k esetében a társaság által megállapított javadalmazási politikának hozzá kell járulnia a társaság üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához, és ismertetnie kell, hogy miként teszi ezt. Tehát az ESG szabályok a tőzsdén jegyzett társaságok esetében már évek óta alkalmazandók.
A további ESG szabályok részletes ismertetése helyett elegendő arra utalni, hogy folyamatosan érkeznek az újabb jogszabályok, így pl.: az NFRD irányelv felülvizsgálatát követően már elkészült az NFRD irányelv szabályait módosító CSRD irányelv tervezete, amely már a 2023. január 1-től kezdődő üzleti év vonatkozásában is tartalmaz előírásokat.
Ami biztos továbbá, hogy a Taxonómia Rendelet (az Európai Parlament és a Tanács 2020/852 rendelete), bizonyos rendelkezései 2023. január 1-jétől lesznek alkalmazandók az EU valamennyi tagállamában. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon is alkalmazandók lesznek a pénzügyi piaci szereplők számára olyan környezetei célkitűzések mint a körforgásos gazdaságra való átállás, vagy a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.
Ahhoz, hogy a cégek ESG-konform működése hosszú távon is biztosított legyen, nem elegendő csupán a már meglévő szabályok betartása, hanem folyamatosan nyitott szemmel kell járnia a cégvezetőknek, hogy az újabb és újabb szabályokat alkalmazzák működésük során, valamint figyelembe vegyék befektetéseik kihelyezésénél. Mivel könnyen lehet, hogy az ESG szabályokat a jövőben a kisebb, illetve a pénzügyi piacon kívüli szereplőknek is be kell majd tartaniuk, ezért érdemes már a jelenlegi működés során is figyelemmel lenni a környezeti, a társadalmi és az irányítási szempontokra legyen szó, akár a nők managementben való részvételéről, vagy a cég éghajlatváltozás mérséklése érdekében tett erőfeszítéseiről.
A teljes cikket a piacesprofit.hu oldalon olvashatja.