Gyakran ismételt kérdések

A pályázatok nyertesei vissza nem térítendő támogatásban részesülnek projektjük megvalósításához. A projektek keretében megvalósuló fejlesztések számos célt szolgálhatnak, lehet gépbeszerzés vagy akár új ingatlan építése, esetleg informatikai fejlesztés vagy alkalmazottak oktatása, minden projektötlet esetében érdemes konzultálnia szakembereinkkel az aktuális pályázati lehetőségekről.

Csekély összegű (de minimis) állami támogatásnak minősül minden olyan állami (központi
költségvetési, vagy önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás, amelynek az együttes összege
három egymást követő év alatt nem haladja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget, és
amelyről a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni

Visszafizetési kötelezettség nélkül, valamilyen fejlesztési cél megvalósítása érdekében véglegesen átadott pénzeszköz.

A pályázatok benyújtását követően eljárásrendtől függően, egy vagy kétfordulós rendszerben bírálják el a támogatási igényeket. A pályázatok elbírálását követően a pályázót értesítik a támogatás elnyeréséről, esetleg csökkentett támogatás elnyeréséről, vagy elutasításáról. Néhány esetben az elutasítással egyidejűleg átdolgozási javaslatokkal látják el a pályázót, mellyel a pályázat újra benyújtását szeretné elősegíteni a Közreműködő Szervezet.
A pozitív elbírálást követően általában Támogatási Szerződés megkötése szükséges, melyhez szakértőink természetesen minden segítséget megadnak. A projekt megvalósítás időszakában valamint a projekt lezárását követően, az általában 3-5 éves fenntartási időszakban is teljes projektmenedzsment szolgáltatást nyújt a Pályázatmenedzsment Központ. Ennek megfelelően az esedékes előrehaladási jelentések, pénzügyi elszámolások dokumentációi, záró előrehaladási jelentések, valamint az éves monitoring jelentések és esetlegesen felmerülő szerződésmódosítások elkészítésében, valamint helyszíni szemlékre való felkészülésben is segítjük nyertes partnereinket.

Ügyfeleinket már a pályázati dokumentáció benyújtását megelőzően, a projekttervezési időszakban tájékoztatjuk, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen kötelezettségeket kell vállalnia. Természetesen minden esetben a pályázati kiírástól függ, hogy milyen típusú vállalásokat, kötelezettségeket szükséges teljesítenie a pályázó szervezetnek. Van olyan pályázat ahol fixen meghatározott vállalások közül kell választani, vagy eleve meghatározott vállalásnak kell eleget tenni. Számos olyan pályázat van, ahol a pályázó döntheti el, hogy mit szeretne vállalni és annak megfelelően plusz pontokat kaphat, tehát nagyobb eséllyel nyerheti el a támogatást, aki például új alkalmazott felvételét tervezi, de számos pályázatban az árbevétel növelése is többletpontot jelenthet.  Abban az estben, ha valamely nyertes Ügyfelünk nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit, természetesen tanácsadást nyújtunk részére a szükséges lépésekkel kapcsolatban. Általánosságban elmondható azonban, hogy a kiíró és Közreműködő Szervezeteknek nem célja, természetesen a szabályok szigorú betartása mellett, hogy a nyertes pályázók elessenek a már elnyert támogatástól. Büszkék vagyunk arra, hogy még soha nem került arra sor, hogy bármely nyertes Ügyfelünket pénzvisszafizetésre kötelezzék.

A szankciók mindig a támogatási szerződésben kerülnek lefektetésre. Ha valaki nem teljesíti az előírásokat, akkor szabálytalansági eljárásra számíthat. Amennyiben a kedvezményezett a támogatást jogszabályellenesen, rendeltetésellenesen használja fel, illetve a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses vagy egyéb előírást megszegi, a közreműködő szervezet jogosult a támogatási szerződéstől elállni. A szerződéstől történő elállás esetén a kedvezményezett az addig igénybe vett támogatást (beleértve az előleget is) az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű, de legalább 20% kamattal növelten köteles visszafizetni a közreműködő hatóság részére. Azonban van arra lehetőség, hogy a pályázó szerződésmódosítás keretén belül kérvényezheti a szerződésben foglalt vállalásainak módosítását, ha erre alapos, rajta kívül álló indok merül fel. Ha a hatóság ezt engedélyezi, a szankciók alól mentesül. Amennyiben ezt a kérelmet nem teszi meg, úgy a vállalások nem teljesítése mindenképpen szankciót von maga után.

A pályázónak természetesen bármikor lehetősége van visszavonni pályázatát akár az értékelési vagy a megvalósítási időszakban is. A már nyertes pályázó, a Kedvezményezett kérelmezheti Támogatási Szerződése felbontását, mely azonban nem jár semmilyen negatív hatással a szervezet támogatásigénylési lehetőségeire, nem kerül „feketelistára”.

Egy pályázati kiírásra egy évben általában csak egyszer pályázhatunk, ugyanakkor a nyertes pályázó más jogcímekre természetesen adott évben még pályázhat, és elnyerhet támogatást. Nem ritka partnereink körében, hogy évről évre megvalósítanak fejlesztéseket a minden évben kiírt pályázatok segítségével. A Pályázatmenedzsment Központ partnereként biztos lehet benne, hogy a kiválasztott pályázaton jogosult indulni, hiszen szigorú előminősítési rendszerünk segítségével kizárjuk azokat a pályázati kiírásokat, melyek kritériumrendszerének nem felel meg szervezete.

Egy projekt forrás összetétele szabadon kombinálható, legyen az hitel, regionális támogatás vagy központi állami forrás, de keresztfinanszírozásra nincs lehetőség.

A pályázó szervezetnek minden esetben szükséges megfelelnie bizonyos alapkritériumoknak.
Amennyiben köztartozással rendelkezik a pályázó, de azt kiegyenlíti, és a támogatás lehívásakor már szerepel a köztartozásmentes adatbázisban, akkor nincs akadálya támogatás igénylésének.

Ez nem igaz, semmivel sem több az NAV által ellenőrzött vállalkozások aránya a pályázatot nyert vállalkozások között, mint a pályázatot nem nyertek között. Más különben egy szigorú pályázati elszámolást végig vitt vállalkozás esetében sokkal kisebb az esélye a számviteli szabályokban történt véletlen hibának, mint akik nem csináltak ilyet, mert a pályázat közreműködő hatóságai a hibákat a hiánypótlások során kijavíttatják. Aki meg tudott felelni a pályázati elszámolásoknak, az meg tud felelni az egyéb hatóságok előírásainak is.

A pályázat Irányító Hatóságai szabályzataiban le vannak fektetve a határidők. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ritka, ha ezen belül le tud zajlani a projekt. A Közreműködő Hatóságok túlterheltek, így az értékelések és döntések sajnos viszonylag hosszú idő alatt történnek meg. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a döntések 2-3 hónap alatt megtörténnek. A döntés után 30 napon belül megtörténik a támogatási szerződés megkötése. Utána a projekt végrehatóján múlik, hogy mennyi idő alatt készül el vele, és nyújtja be az elszámolást és a projektzáró jelentést. Az elszámolás benyújtása után, ha nincs hiánypótlás, 2 hónapon belül a támogatáshoz lehet jutni. Ha az elszámolásban hiánypótlás van, akkor ez tovább húzódik. Javaslom, hogy az elszámolás dokumentációjának összeállítását bízzák szakemberre.

A támogatás elnyerését követően, a projekt megvalósítása után következő időszakot nevezzük fenntartási időszaknak. Pályázati konstrukciótól függően, általában 3-5 éves fenntartási időszakot kell vállalnia a pályázónak. A fenntartási időszakban a pályázó vállalja a projekt fenntartását/üzemeltetését.

A monitoring rendszer arra szolgál, hogy a pályázati projektnek a kötelező fenntartási ideje alatt, az előírt időközönként jelentsék a kedvezményezettek a közreműködő hatóság felé, hogy mennyire teljesítették a vállalásaikat. A pályázatot nyert kedvezményezetteknek az egyes konstrukciók előírnak bizonyos kötelezettségeket. Ezek lehetnek gazdasági mutatókra (árbevétel, üzemi eredmény stb.) vagy munkahely megtartásra, bővítésre vonatkozó előírások. A monitoring jelentésben mindig az adott konstrukcióhoz tartozó követelmények szerepelnek.

Az Európai Uniós pályázatok un. utófinanszírozásos rendszerben nyújtanak támogatást. Ez azt jelenti, hogy a támogatottnak meg kell előlegezni a költségeket, ki kell fizetni a projekt összes szállítóját és szolgáltatóját, és a csak az igazoltan kifizetett számlákat lehet benyújtani elszámolásra. Így utólag kerül megtérítésre a támogatás. Néhány konstrukcióban viszont lehetőség van előleg felvételére. Ez általában a támogatás 25-40 %-a. Ezt a pályázó a támogatás elnyerése esetén a támogatási szerződés megkötése után kézhez kapja, és mint egy rulírozó hitellel gazdálkodhat a projekt során. Elszámolni csak a projekt végén kell vele. Így ennyivel kevesebbet kell előre finanszírozni a kedvezményezetnek. Egyes konstrukciókban létezik a szállítói finanszírozás lehetősége. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a szállító vállalja, hogy neki a kedvezményezett csak az ÁFÁ-t és az önrészt fizeti ki, akkor ennek kifizetése is elegendő, az elszámolás benyújtásához. Ebben az esetben a támogatást közvetlenül a szállítónak, azaz a számla kiállítójának fizeti ki a közreműködő hatóság. Végső esetben, ha nincs a támogatottnak lehetősége a saját erőből történő előfinanszírozásra, lehetőség van a pénzpiacon un. előfinanszírozási hitelhez jutni. Természetesen ezt nem adják ingyen a bankok, kamatot kérnek érte, de nagyon jó biztosíték a hitel fedezeteként az elnyert támogatás. Az előfinanszírozási hitelek általában olyan konstrukciók, hogy a tőkét csak akkor kell kifizetni, ha a támogatás megérkezett a kedvezményezetthez.

Olyan szervezeti egység, melynek feladata a felelősségi körébe tartozó operatív program(ok) stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és szabályszerűségének biztosítása. Jelenleg az irányítással kapcsolatos jogköröket a Minisztériumok gyakorolják.

Az operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezet, befogadja és értékeli a projekt javaslatokat, az irányító hatósággal történt megállapodásnak megfelelően szükség szerint bíráló bizottságokat állít fel és működtet, megköti és módosítja a támogatási szerződéseket. Nyomon követi a projektek megvalósítását, elvégzi a támogatások kifizetését és a projektek zárásával kapcsolatos feladatokat, lebonyolítja az ellenőrzéseket, feltárja és jelenti a szabálytalanságokat (ennek kapcsán szabálytalanságkezelési rendszert alakít ki és működtet).

Célja, hogy az értékelők számára az értékelés során elegendő információt szolgáltasson annak megítéléséhez, hogy a projekt valós probléma megoldását célozza, illeszkedik a releváns operatív program céljaihoz, optimális műszaki és szakmai tartalommal bír, társadalmi hasznai jogossá teszik a támogatást, pénzügyileg végiggondolt és a támogatási szabályoknak megfelel.